A településről részletesen a további oldalakon!

Cigánd 2700 lakosú kisváros, járási központ.

Cigánd első írásos említése 1289-ből való. De Anonymus írásából tudjuk, hogy már a honfoglaló magyarok is megjelentek ezen a tájon, s ezt bizonyítják a Bodrogköz településein talált honfoglalás-kori temetők. Van olyan feltételezés, mely szerint a "zug" szóból, a helybeliek szerint a "szigony" szóból származik a falu neve. Hogy mi az igazság? Sosem fogjuk megtudni. De Cigánd esetében tehát egy feltehetően Árpád-kori török-magyar személynévről van szó, s a község neve innen eredeztethető. Cigánd évszázadokon át a Tisza, a Bodrog és a Karcsa folyók szorításában élő, néhány dombtetőre épült település volt.

Termőföld nem volt, a megélhetést a halászat, vadászat, harmatkása- és sulyomszedés, gyékényszövés jelentette. 1327-1377 között bizonyíthatóan a Tomaj nemzetség Henei-ágának birtokában volt. Az 1347-ig egységes birtokként említett települést egy birtokosztályos per szakította ketté. Ekkor nevezték el a Tisza melletti területet Nagycigándnak, az ettől távolabbi részt Kiscigándnak.

Az iratok tanúsága szerint Cigánd tulajdonosai, földbirtokosai voltak többek között a Berencsi, Losonczy, Serédy, Anárcsy, Sennyei, Vay és Ibrányi családok. A Tisza hosszú ideig meghatározta az itt élő emberek életét. A folyóktól elhódított településeken megkezdődhetett a mezőgazdasági termelés. A földterület nagysága 9887 holdra emelkedett. Hasonlóan szép eredményeket értek el a lótenyésztésben is. Ez idő tájt telepedtek le itt az iparosok (ácsok, csizmadiák, kovácsok, kötélverők, molnárok, stb.), kereskedők és kocsmárosok.

A 20. században már Cigánd volt a Bodrogköz legnagyobb települése. Ebben a században látványos fejlődésen ment át a falu. 1922-ben Kis- és Nagycigánd vezetése az egyesülés mellett döntöttek, megalkották az új községi szabályrendeletet, és több infrastrukturális döntést hoztak.

A rendszerváltás utáni időszakban a település lassan, de biztosan elindult a fejlődés útján.

Az általános iskolásoknak lehetőség nyílott arra, hogy szervezett körülmények között tanuljanak komoly zenét és modern táncokat, akik országos és nemzetközi sikerekkel öregbítették településünk hírnevét! Vannak olyan növendékek közöttük, akik nagyon komoly szintre jutottak el a zenei tanulmányuk során, például Németh Eszter, aki a Zenekonzervatóriumban folytatta tovább tanulmányait zongora szakon.

Ma Művésztanoda néven működik az intézmény, melyet Némethy Viktória vezet.

Az 1963-ban alakult Zemplén Gyermek és Ifjúsági Néptánccsoport tagjai ’90-es évektől alapiskolai szinten tanulhattak néptáncot Nagy István és Gyöngy Ilona táncpedagógusoktól. Mind a zeneiskolások mind a néptáncosok rendszeresen vettek részt hazai és külföldi fesztiválokon nagy sikerrel! Táncos tehetségekből sem szűkölködik Cigánd, de akire igazán büszkék lehetünk az Román Sándor, az Experidance (http://www.experidance.hu/) koreográfusa és művészeti vezetője.

Sajnos 2007-ben egy kis időre megszűnt a néptánc folyamatos működése, de a lelkes helyi fiataloknak köszönhetően ismét hamar helyre állt a rend. Megalakult a Sarkantyús Néptáncegyüttes. Ma 9 pár alkotja az együttest, melynek vezetője Lőrincz László.

2000-ben adták át, a megújult Nagy Dezső Művelődési Ház és Könyvtárat, valamint a Falumúzeumot, melyek számos rendezvénynek adnak otthont minden korosztály számára. Az intézmények vezetői Némethy András és Szabóné Horváth Eszter A Falumúzeum - immár Bodrogközi Múzeumporta néven - tagja az Országos Tájház Szövetségnek is. Működését az önkormányzat mellett a „Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány is segíti.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás évében, 2004-ben városi rangot kapott Cigánd, mely valamelyest jobbá tette nem csak a cigándi, hanem a Bodrogközben élő emberek életét is.

Az elmúlt évek legnagyobb sikereként beszélhetünk arról, hogy 2013. január 1.-től mint Járási Központot említhetjük Cigándot.