A település Cigándtól 21 km-re, Sárospataktól 21km-re és Kisvárdától 37 km-re fekszik. A Tisza mellé települt falu 1904-ig Karád néven szerepelt. Első birtokosai az Agárdiak voltak, majd 1417-ben a település nagy része Perényi Miklós és Nagytárkányi György tulajdonába kerül. 1590-es években Rákóczinak is volt itt birtoka. A XVII. század és a XX. század között a Sennyeyek, Dory Ferenc báró és Mailáth József birtokolja. A XIX. század elejétől területéhez tartozik az 1367-ben Csaklóczi Mihály által birtokolt és a XV. századig községként szereplő Nagyhomokpuszta. Tiszacsermely a II. világháborúig Tiszakarádhoz tartozott, és csak 1948-ban lett önálló település. A lakosság megélhetését az 1990-es években a mezőgazdaság és a malomipar biztosította.

Karádi annyit tesz, hogy széle-karéja valaminek. Ennél találóbb nevet nem is választhattak volna eleink a falu elnevezésére. Karád határa évszázadokon át ugyanis három felől (Kelet, Dél, Nyugat) a Tisza, egyfelől (Észak) pedig a szinte áthatolhatatlan mocsárvilág voltak. Ez az adottság volt az, amiért megtelepedtek benne a ma itt lakók ősei, akik állítólag Szabolcsból települtek át, nem tudni mikor. Ez elsődlegesen a helyiek hagyományán alapul, akik szerint „Karád a Szabolcs megyei Kis Várda vidékén hajdani háborús időben huzamosabb ideig tartott ütközet alkalmával a nép gyengébbjei a háború dühétől menekülve a Tiszán átjöttek és a mostani Karád helység helyén lévő erdőségbe kissé emelkedettebb helyre települtek le a Tisza parton, s úgy épült. Akárhányszor írták is le a falut az itt járt „tudósítók”, mindig ugyanazt látták. Az árvizet és a terméketlen mocsarakat: a helység egy része mocsaras helyen fekszik, ahol kenderen kívül semmi mást nem lehetett vetni, mert a szántóföldek tavakká változtak. A Tisza szabályozás megkezdése után máris jelentősen megnőtt a művelhető területek nagysága. A mocsarak lecsapolása végképp elhárított minden akadályt a föld megművelése elől. Karád a legnagyobb határral és a legtöbb tanyával körbevett község lett a 20. századra. A Bodrogköz más falvaihoz képest Karád első okleveles említése viszonylag későn 1411-ben kelt. Karádhoz tartoztak Csermely-tanya, és Nagyhomok puszta is, amelyet a korabeli oklevelekben 1367-ben Csaszlóczi Mihály birtokaként tüntettek fel. Nagyhomok-puszta a XV. században még község volt.
Tiszakarád környékén a Tisza árterében még az 1900-as évek elején is élt az ártéri gyümölcstermesztés. A Tisza szabályozása, a csatornázás jelentős változásokat hozott a falu életében. Áttértek a földművelésre, állattenyésztésre. A lakosság 1954. előtt általában kis- és középparaszti földbirtokon gazdálkodott. A lakosság létszáma elsősorban a megélhetési gondok miatt - csökkenő tendenciát mutat.
A Tisza-ártér természetvédelmi terület Tiszakarád és Tiszacsermely község határokkal, a Tiszatelek-Tiszaberceli ártér TT területéhez tartozik. A tipikus felső-tiszai táj képét mutatja. A Tisza valamikori mederjárása által hátrahagyott morotvák, tavak, nagy kiterjedésű láp és mocsárrétek, bokorfüzesek és a folyókat kísérő galériaerdők jellemzik e tájat

A megélhetést az itt lakó emberek számára ma is a mezőgazdaság adja nagyrészüknek. Vannak akik, csak is kizárólag a saját eszközeikkel műveleik földjeiket, és vannak akik munkahely mellett végzik ezeket a tevékenységet megélhetésük jobbá tételéért, mivel elmondhatják, hogy a mai helyzetet nézve nagyon nehéz munkát találni, akinek van az pedig kincsként kezeli.

Tiszakarád lemaradt a falvak-falva térképről, pedig a egykor a keskeny nyomközű vonat hat helyen is megállt a karádi határba, de sajnos azóta erre már nem a jár, pedig régen az emberek a bodrogközi kisvonattal közlekedtek., és elmondásuk szerint „az volt a szép idő!”. Ehhez képest a mai közlekedés kissé bonyolult az itt lakó emberek számára, meg a bodrogközieknek is, mert sajnos a mai út viszonyok nem felelnek meg a mai világ követelményeinek! Igaz eléggé kieső részen helyezkedik el Tiszakarád, de ők is a Bodrogközhöz tartoznak.

Településünkön a lakosság 80%-a református egyházhoz tartozik, templomunk végleges formáját 1914- ben kapta meg a folyamatos felújítások után.

A katolikusoknak egy kihelyezett Kápolna Templomuk van, ahol a hívek tudnak gyülekezni.

Az ide látogató embereknek ajánlják kis településük természet adta egyik legnagyobb csodáját a „Tiszát”, ami csodálatos képet mutat a faluból nézve. A természetet kedvelő és szerető embernek nyugalmat és kikapcsolódást nyújt a természet látványa.