A településről részletesen a további oldalakon!

A település Kisvárdától 29 km-re, Sátoraljaújhelytől 29-re és Sárospataktól 31 km-re fekszik.

Nagyrozvágy nagyon régi múltra tekint vissza. 1258-ban vált önállóvá, amikor kiválasztott a zempléni vár fennhatósága alól, ugyanis az írások IV.Béla uralkodása idején Rozvad nevét a zempléni vár tartozékaként, mint ősi királyi birtokot említik. Korábbi feljegyzések Nagyrozvágyat és Kisrozvágyat még együtt említik Rozvad néven. A tatárjárás idején elnéptelenedett, majd Ádám Igenec és Ambrus nagybirtokosok telepítették be. 1330-ban a füzéri várnagy, 1350-ben pedig a kistárkányiak birtoka volt. Nagyrozvágy és Kisrozvágy 1371-ben vált ketté.

Földrajzi adottságait tekintve kiváló termőfölddel rendelkezik, melynek oka a következő : a levantei édesvizű tó visszahúzódott, helyén a homokos talajban szélbarázdák jöttek létre É-D irányban. A Tisza és a Bodrog állandó kiöntései behúzódtak a homokhátak közötti szélbarázdákba, a homokot elsimították, az árkokat kitöltötték iszappal, melyben a lápi növényzet kitűnő talajra talált és a partok felől indulva mind jobban elhatalmasodott. Ebből a lápi növényzetből képződött az a kiterjedt tőzegtalaj, mely a homokhátak felé keveredve azok anyagával, ma a földművelésre legkitűnőbb földét adja.
Nagyrozvágy földrajzilag 2 részből áll, az u.n. mélyfekvésű síkságból, és az ezt félkör alakban övező hepe-hupás homokdombos részből. A sík részen gazdag rétek és legelők vannak, a kissé emelkedettebb részein pedig termékeny, koromfekete szántóföld. A mélyebb fekvésű részt 1930-ig sík víz borította, melynek széleit körülfonta a titokzatos, sűrű, zizegő nád.

Vallási múltját tekintve a faluban 1830-ban 48 római katolikus, 14 görög katolikus, 281 református, 67 izraelita, 1930-ban 240 római katolikus, 111 görög katolikus, 973 református, 67 izraelita vallású ember élt.
A református egyház a szájhagyomány szerint akkor keletkezett, amikor a szomszédos Pácin község ura, Magócsy Gáspár kassai főkapitány, Drugeth Borbála a Felvidék egyik leggazdagabb földbirtokosa a reformáció buzgó pártfogója lett, és a bodrogközi községeket is az új vallás hitvallóivá tette. Ez pedig a XVII. század közepére tehető. A reformáció korai elterjedése nyomán az 1595. évi összeírás szerint a faluban volt református templom. 1696-ban használtak egy fatemplomot, ebben volt található a Pallagi család kriptájának fedőlapja, de ezt a templomot 1820-ban lebontották és a megújított templomba 1820. augusztus 27-én mehetett be először a nép. Sajnos ez a templom a XX.század elejére megrokkant, így a renoválás után 1912. november 17-én szentelték fel az új templomot, mely ma is helyt ad az istentiszteleteknek. Orgonáját Angster József építette 1913-ban.

Nagyrozvágy a Bodrogköz egyik szép kistelepülése. A falu képe rendezett, és tiszta. A településünk infrastrukturális ellátottsága jónak mondható. A mai Nagyrozvágy állandó népessége 718 fő.

A munkanélküliségi ráta az utóbbi időben eléggé lecsökkent, mivel az önkormányzat 70 főnek a közmunka keretén belül dolgozó foglalkoztatottnak ad munkalehetőséget. A településen jól működő Polgárőr tevékenykedik. Kistelepülésként a Bodrogközben működő Általános Iskolával 8 évfolyamon és kétcsoportos Óvodával rendelkezik. Az Önkormányzatnak saját konyhája van. A településen 4 kisbolt tart nyitva, melyeket helyi vállalkozók üzemeltetnek. Az Orvosi Rendelőben főállású orovs látja el az egészségügyi szolgáltatást, egy fő ápolónővel, valamint főállású védőnővel védőnői szolgálat is működik.

Nagyrozvágy településen 5 civil szervezet is tevékenykedik (A Nagyrozvágyi és Kisrozvágyi Oktatásért, Ifjúságért Közalapítvány, Fiatalok Bodrogközért Közhasznú Egyesület, A Nagyrozvágyi és Kisrozvágyi Reformátusokért Alapítvány, Községi Sportegyesület Nagyrozvágy, Polgárőr Egyesület Nagyrozvágy).

Emlékműve a II. Világháborús Emlékmű a falu központjában található, melyet a község lakossága állíttatott 1993-ban. A Nagyrozvágyi Általános Művelődési Központ Művelődési Háza a kultúra és szórakozás színtere.