Zemplénagárd
Hazánk északkeleti szélén, a magyar, a szlovák és az ukrán határ találkozása közelében, a Tisza jobb partján húzódik meg a kis falu, Zemplénagárd. Az ősi magyar település Kisvárdától 33 km-re, Sárospataktól 52 km-re, Sátoraljaújhelytől 45 km-re fekszik. Nincs különösebb szerepe az ország gazdasági és kulturális életében.
A település nevéről a meglévő adatok szerint annyit tudunk 1299-ből származó oklevél Agaar néven említi, amely egy ősi magyar személynévből eredeztethető. Az 1398-ból származó oklevél említi először az Agárdy család nevét, akik a kor legnagyobb bodrogközi birtokosai voltak. A 14. században még Kis és Nagyagárd külön településként szerepelt. A későbbiekben, több formában is megjelenik a név, de biztosan csak 1417-től jelenik meg, mint település név. Valószínűleg nyugati szláv eredetű közszó, melynek jelentése karcsú, nyúlánk vadászkutya, ebből alakult, hogy egy ilyen nevet viselő személy volt a névadója. Másik jelentése a település nevének, mely egy elavult ősi magyar közszó, amely fűz cserjékkel benőtt zátony jelent, ami az akkori szabályozatlan Tisza miatt, akár helyén való is lehetett. Van egy olyan teória is, hogy V. István királyunk nagyon szeretett vadászni, és amikor erre járt az Ő hajtói itt telepedtek meg a kutyáikkal és ebből eredeztethető a név a kutyák miatt. Ami a legközelebb áll talán az igazsághoz azaz, hogy Agárdy földesúrról kapta a nevét, mert ez a földbirtok az Ő tulajdona volt (1521). A monda szerint a földesúr itt fulladt bele a Garadnába és ezért nevezték el így a települést. 1904-től megkülönböztető névvel látták el a falut és így lett Zemplénagárd, bár először Révagárdot akartak.
A főváros és nagy városoktól való távolság miatt, Zemplénagárd helyzete nagyon nehéz a gazdaság szempontjából. A rendszerváltás után a Termelő Szövetkezet és Állami Gazdaság felbomlott és ez által sok ember elvesztette munkáját. Aki tudott mezőgazdasági vállalkozó lett, de többen elköltöztek vagy munkát vállaltak a nagyobb városokban a jobb megélhetés reményében. A fokozatosan romló tömegközlekedés elvette az esélyt a közeli városokban való munkavégzéstől. A helyi lakosok még is felemelt fejjel küzdenek a mindennapi gondok ellen.
A rossz gazdasági helyzetet kismértékben kárpótolja a tájegység szépsége. A Bodrogközhöz tartozó terület az ország legalacsonyabban fekvő vidéke, az Alföld pereme. Meghatározó szerepet játszik a település életébe a Tisza. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyét és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyét határolja el egymástól, de a Révközlekedés működésével van megfelelő kapocs a két megye között a közlekedés szempontjából. A Tisza növény és állatvilága nagy csodálattal tölti el az itteni lakosokat és az erre átutazó embereket is.
Oldalak: 1 2
