bodrogkoz.com

Bodrogközi hírportál

Idén ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját a cigándi Zemplén Gyermek és Ifjúsági Tánccsoport.

A néptánc színpadi megjelenése Cigándon 1931-ben kezdődött a Búzavirág, majd a Gyöngyösbokréta és a Kisbokréta megszerveződésével.

Hálás szívvel gondolunk Kántor Mihályra, Kántor Lajosra, Ureczky Csabára, akiknek fő érdeme volt a cigándi néptáncmozgalom megalapítása.

Ureczky Csaba 1962-ben került Cigándra és egészen 1968-ig tevékenykedett a községben, e rövid időn belül megszervezte a pedagógus tánccsoportot, a gimnazisták, általános iskolások csoportját.

Nagyszerű segítőtársra, munkatársra talált Ureczky Csaba mindebben a munkában Nagy István személyében, aki tovább vitte az ő munkásságát, a csoportot és hosszú éveken keresztül eredményesen vezette azt.

A cigándi táncosok megmutatták művészetüket itthon, a járásban, a bodrogközi régióban, több szomszédos vármegyében és az országhatáron kívül is.

A néptánccal, kultúrával kapcsolatos rendezvényeken állandó résztvevők voltak mindvégig, ahol nagyon szép eredményeket értek el.

A folyamatos területi, országos rendezvényeken elért helyezések, kezdve a Népművelési Intézet 1977-ben odaítélt Nívódíja, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, az országos Gyermek Táncfesztiválon való részvétel, televíziós felvételek, az 1986-ban elnyert Kiváló Együttes, a SZÖVOSZ 1988. évi Nívódíja, valamint az azóta is kiváló minősítések mind a színvonalas, kitartó munka gyümölcse.

A tánccsoporton keresztül a cigándi gyermekek nagyon sok országba eljutottak, egy életre szóló élményekkel gazdagodva.

Jártak Ausztriában, Kubában, Franciaországban, Finnországban, Görögországban, Törökországban, Olaszországban, Hollandiában, Németországban, Csehországban, Tunéziában, Spanyolországban, Svájcban, Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban.

Ennek a hat évtizednek állítottak emléket 2023. augusztus 18-án a tánccsoport egykori tagjai.

A színpadi eseményeket megelőzően a Bodrogközi Múzeumporta táncpajtájában az együttes életéről készült fotókból rendezett kiállítás megnyitása vezette fel. A megnyitón Román Sándor táncművész, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Cigánd város díszpolgára is megosztotta gondolatait a vendégekkel.

Az ünnepi előadáson színpadra került az együttes alapítójának, Ureczky Csabának két koreográfiája, a méltán híres Keménycsárdás, és egy cigándi körcsárdás is, melyet a közönség nagy meglepetésére és a táncosok nagy büszkeségére Román Sándor kezdett meg gyermekkori párjával, Lehóczki Sándornéval és Ureczky Csaba leány unokájával, Ureczky Lucával.  Mindemellett a lányok, asszonyok ajaki lánytáncot, a fiúk pedig ördöngösfüzesi ritka fogásolást mutattak be.

Az est fénypontja a generációk tánca volt. Az együttes egykori tagjai gyermekeikkel, nagyszüleikkel léptek színpadra és mutattak be táncokat a Kárpát-medencéből: Daruk Lászlóné – Daruk László mezőségi, Daruk László – Juhász Ádám györgyfalvi, Oláh Ajsa – Oláh Krisztián széki, Bodnár Jánosné – Balogh Imréné – Bodnár Dominik cigándi, Gyárfás Anikó – ifj. Gyárfás Károly székelyföldi, Gyöngy Ilona – Gyöngy Marcell maglódi, Punyiné Kandrács Erzsébet – Tóthné Punyi Csilla bökönyi, Ureczky Csaba és családja zalai táncokkal léptek a világot jelentőre.

A színpadi produkciókat követően Oláh Krisztián, Cigánd város polgármestere adott át elismerő okleveleket Cigánd Város Önkormányzat Képviselő-testülete nevében, Cigánd Város egyesülésének 100. évfordulója alkalmából a cigándi néphagyományok ápolása érdekében végzett elkötelezett tevékenyégéért a Zsindely Népzenei Együttesnek, Téglás Dezső nyugalmazott iskolaigazgatónak, Ureczky Csaba táncpedagógusnak, Lőrincz László néptáncpedagógusnak, a Sarkantyús Néptáncegyüttes vezetőjének, Tóth Istvánnak, a Cigándi Sarkantyús Néptánc Egyesület elnökének, Kovács Gábor táncpedagógusnak, Gyöngy Ilona táncpedagógusnak, Nagy István táncpedagógusnak, a Zemplén Gyermek és Ifjúsági Tánccsoport egykori vezetőjének és Bodnár Zoltán táncpedagógusnak.

Hálás köszönetünket fejezzük ki továbbá munkájukért: ifj. Ureczky Csaba, Csambinak, aki a szervezők felkérését elfogadva vállalta, hogy megszerkeszti a műsort, betanítja és színpadra állítja édesapjának koreográfiáit. Bodnár Zoltánnak, aki az est házigazdájaként vett részt ezen a jeles alkalmon. A Zsindely Népzenei Együttesnek és Téglás Dezsőnek, aki nem egy, akár éjszakába nyúló próba alkalmával segítette citerája muzsikájával a felkészülést. Valamennyi régi és aktív táncosnak, hogy idejüket nem sajnálva, fontosnak tartották, hogy részesei legyenek e szép estének. Továbbá köszönetünket fejezzük ki sz Emberi erőforrás Támogatáskezelő és a Csoóri Sándor Alap felé, illetve azok felé akik alázatos munkájukkal hozzájárultak az ünnepi program létrejöttéhez.

A gálaest záró momentuma a Járási Tanuszoda előtt felállított, felújított Székelykapu átadása volt, mely Cigánd és testvértelepülésének, Magyarónak több, mint 30 éve tartó barátságát szimbolizálja. A kaput 2007. augusztus 20-án adományozta Magyaró önkormányzata városunknak.

A Nyárádmentén készült székelykapu, amelynek elhelyezése eddig is a településünk megbecsüléséről tanúskodott egy olyan intézmény elé kerül, ahol eredeti fényében tündökölve immár gyakorlati funkcióval is bír.

A kapun való jelképes belépéssel veszi kezdetét az az ünnepségsorozatunk, amellyel többek között Cigánd 100 éve 1923-ban történt újra egyesülésének tisztelgünk.

A székelykapu áthelyezési és rekonstrukciós munkálatait ifj. Varga András fafaragó mester irányította és végezte, amelyből a teljes család kivette a részét, többek között szobrászművész testvére Sándor is besegített.