Ugrás a tartalomra
Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás

MINTA

vastag szöveg - dőlt szöveg - vastag dőlt szöveg - áthúzott szöveg

felsorolás:

  1. A település a Sátoraljaújhelyt Cigánddal összekötő út mentén helyezkedik el.
  2. A falu több irányból is megközelíthető: Sátoraljaújhelyről Alsóberecki irányába (15 km), Sárospatak felől (18 km), továbbá Kisvárda-Kékcse-Cigánd-Tiszacsermely útvonalon.
  3. A falu lakossága ma 1500 fő. A község első írásos említése 1358-ból való, azonban a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a települést már sokkal régebben lakják. Az 1970-es években kelta-kori temetőre bukkantak a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai.

lista:

  • A település a Sátoraljaújhelyt Cigánddal összekötő út mentén helyezkedik el.
  • A falu több irányból is megközelíthető: Sátoraljaújhelyről Alsóberecki irányába (15 km), Sárospatak felől (18 km), továbbá Kisvárda-Kékcse-Cigánd-Tiszacsermely útvonalon.
  • A falu lakossága ma 1500 fő. A község első írásos említése 1358-ból való, azonban a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a települést már sokkal régebben lakják. Az 1970-es években kelta-kori temetőre bukkantak a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai.

idézet:

A település a Sátoraljaújhelyt Cigánddal összekötő út mentén helyezkedik el. A falu több irányból is megközelíthető: Sátoraljaújhelyről Alsóberecki irányába (15 km), Sárospatak felől (18 km), továbbá Kisvárda-Kékcse-Cigánd-Tiszacsermely útvonalon. A falu lakossága ma 1500 fő. A község első írásos említése 1358-ból való, azonban a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a települést már sokkal régebben lakják. Az 1970-es években kelta-kori temetőre bukkantak a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai. A Millennium évében pedig honfoglalás-kori temetőt tártak fel, 28 sírral . Az ásatások során talált leleteket a Nemzeti Múzeum 2001-ben az Év szerzeményei kiállításon mutatta be. A vízzel elzárt település lakói pákászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A Lukai család birtoka volt, majd a 17. század közepétől a Bocskai család, majd a Vécsey család tulajdonába került. A település 1927-ig egykori birtokosa után a Luka nevet viselte, majd a Bodrogköz homokbuckáira utalva, felvette a Bodroghalom nevet.

Kép balra

2013-1

A település a Sátoraljaújhelyt Cigánddal összekötő út mentén helyezkedik el. A falu több irányból is megközelíthető: Sátoraljaújhelyről Alsóberecki irányába (15 km), Sárospatak felől (18 km), továbbá Kisvárda-Kékcse-Cigánd-Tiszacsermely útvonalon. A falu lakossága ma 1500 fő. A község első írásos említése 1358-ból való, azonban a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a települést már sokkal régebben lakják. Az 1970-es években kelta-kori temetőre bukkantak a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai. A Millennium évében pedig honfoglalás-kori temetőt tártak fel, 28 sírral . Az ásatások során talált leleteket a Nemzeti Múzeum 2001-ben az Év szerzeményei kiállításon mutatta be. A vízzel elzárt település lakói pákászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A Lukai család birtoka volt, majd a 17. század közepétől a Bocskai család, majd a Vécsey család tulajdonába került. A település 1927-ig egykori birtokosa után a Luka nevet viselte, majd a Bodrogköz homokbuckáira utalva, felvette a Bodroghalom nevet.

Kép jobbra

2013-3

A település a Sátoraljaújhelyt Cigánddal összekötő út mentén helyezkedik el. A falu több irányból is megközelíthető: Sátoraljaújhelyről Alsóberecki irányába (15 km), Sárospatak felől (18 km), továbbá Kisvárda-Kékcse-Cigánd-Tiszacsermely útvonalon. A falu lakossága ma 1500 fő. A község első írásos említése 1358-ból való, azonban a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a települést már sokkal régebben lakják. Az 1970-es években kelta-kori temetőre bukkantak a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai. A Millennium évében pedig honfoglalás-kori temetőt tártak fel, 28 sírral . Az ásatások során talált leleteket a Nemzeti Múzeum 2001-ben az Év szerzeményei kiállításon mutatta be. A vízzel elzárt település lakói pákászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A Lukai család birtoka volt, majd a 17. század közepétől a Bocskai család, majd a Vécsey család tulajdonába került. A település 1927-ig egykori birtokosa után a Luka nevet viselte, majd a Bodrogköz homokbuckáira utalva, felvette a Bodroghalom nevet.

Kép középen

stackedclouds-1

Képgaléria