Az 1939-1945 között lezajlott második világháború világszerte több millió emberéletet követelt, mind a frontokon harcoló katonák, mind a civil lakosság körében. A világégés hat éve alatt számtalan kegyetlen dolog ment végbe, mely az embereket sújtotta. Európában, Oroszországban Sztálin önkényuralma döntötte nyomorba az embereket, Olaszországban Mussolini fasiszta elnyomása miatt alakult drámaian a polgárok helyzete, míg Németországban Hitler diktatúrája és a náci párt tevékenysége keltett félelmet a lakosságban és a fasiszta politikai nézetével egyet nem értőkben. A Führer nem csak politikai ellenfeleit üldözte, gyilkoltatta meg. A német társadalomban nem volt helye más nemzetnek, vagy az olyan embereknek, akik nincsenek a Harmadik Birodalom hasznára. Egy tiszta árja faj létrehozása volt a cél. Ennek a társadalomnak nem lehettek részesei a zsidók sem. Hitler a háború előtti években számos olyan faji törvényeket léptetett életbe, melyek a zsidók ellen irányultak.
A zsidók üldözése a meghódított területeken is állandósultak. A keleti fronton az Einsatzgruppék tömegével végeztek ki zsidókat, míg az európai zsidóság túlnyomó részét a felosztott Lengyelország és a Birodalom által elfoglalt területeken felállított koncentrációs táborokba vitték, ahol a biztos halál várt rájuk.
1944. március 19-én a Wermacht megszállta Magyarországot. A megszállást követően szinte azonnal bevezették a zsidótörvényeket legszigorúbb változatát ( sárga csillag viselése stb.) és megkezdődött a közel 700.000 ezer magyarországi zsidó gettókba, gyűjtő táborokba való terelése. Ehhez a magyar nácibarát vezetés és az állami szervek biztosítottak segítséget országszerte. A magyar holokausztot személyesen Adolf Eichmann irányította. A vidéki zsidók deportálása a Sztójay-kormány alatt 1944. áprilisában kezdődött, és 1944. július elejéig közel 400.000 magyar zsidót vittek a Krakkótól 60 km-re lévő Auschwitzba.
A holokauszt Cigándot sem kerülte el. A cigándi zsidó családokat 1944. április 16-án gyűjtötték össze a két tantermes iskolába (ma a református egyház gyülekezeti terme) és három nap múlva tovább vitték őket a Sátoraljaújhelyi gettóba, ahonnan egyenes út vezetett Auschwitzba. A Holokauszt cigándi áldozatainak száma a fennmaradt iratok alapján 228 fő. Az életben maradt 82, többnyire zsidó fiatal közül 48 fő részben Budapesten, részben más vidéken, később Amerikában, Izraelben, Kanadában telepedett le.
A 2014. évet Holocaust Emlék Évnek nyilvánították, amelyhez számos szervezet, önkormányzat, település, együtt érző csatlakozott, ki-ki a maga módján.
A háború és a deportálások után 70 évvel Cigánd Város Önkormányzata úgy döntött, hogy méltó emléket állít nem csak a világháborúban meghaltak, hanem az egykoron itt élt zsidóság tiszteletére is. Ennek eleget téve az általános iskola mögött található zsidó temetőt megfelelő és kulturált körülmények közé helyezi , melyhez a MAZSIHISZ és magánadakozók adománya, valamint Nagy István: Fakuló emlékek nyomában – A cigándi zsidóságról-töredékesen című kiadvány bevétele is támogatást nyújt. A temető méltó helyreállítása mellett egy emlékmű is készül , melyet Czigándi Varga Sándor szobrászművész álmodott meg, és előreláthatólag 2014. novemberében kerül felavatásra.
A kivitelezési munkálatok folyamatban vannak, amelyben a Cigánd Településüzemeltetési és Vársofejlesztő Nonprofit KFT. szakemberei és közfoglalkoztatottak vesznek részt!
-kg-
