Ricse
Földrajzi helyzet, történelem
Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközben, Sárospatak városától 40 km-re, a szlovák határ közelében fekszik. A település a Tisza folyó jobb partján terül el. A vidéket (a régészeti leletek tanúsága szerint) az újkőkortól egészen napjainkig folyamatosan lakják, jelenleg 1730 fő (2013).
Maga a település már a XIII. században létezett. Erre utal az 1288 évből származó első írásos emlék is; egy adománylevél, melyben Boleszló váci püspök a leleszi konvent részére adományozta a falut. Később 1307-ben az egri káptalan latin nyelven írt oklevelében Ryuche néven említi a települést. Az egyházi érdekeltség évszázadokon át kiterjedt Ricsére, a hozzá tartozó földterületekre és Budahomok tanyára is. Az egyház mellett más birtokosai is voltak a területnek; az Aba nemzetség, a Ricsei család: Ricsei Fekus András, Ricsei László, Ricsei András, Pálóczy Mátyás, Károlyi Antal stb.
A vidéken található lápok, mocsarak egészen a XIX. századig meghatározták az itt élő emberek életmódját. A fő megélhetési forrást a halászat, a vadászat, a sulyomszedés és a nádvágás jelentette.
A XIX. században a mocsarakat végül lecsapolták. A vízmentesítés után jelentősen megnövekedtek a művelhető földterületek, de a korabeli fejletlen társadalmi- és birtokszerkezet miatt a szegény családok megélhetése mégis egyre nehezebbnek bizonyult. A ricsei lakosok egy részének a kivándorlás jelentette a probléma megoldását. Ebben az időszakban a ricsei lakosság mintegy 15%-a külföldre (USA, Kanada, Ausztrália) távozott.
