November 11-e Szent Márton napja. Mint minden ünnepnek, úgy ennek is megvannak a maga hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ehhez a naphoz különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány.
Életrajzi feljegyzésekből kiderül, hogy a középkor egyik legnépszerűbb szentje – a 317 körül Savaria városában /Szombathely/ született és 397-ben elhunyt – Márton, aki a koldusok és katonák védőszentje lett, már 12 éves korában rájött: hite olyan mély, hogy életét Istennek és az emberek megsegítésének kell szentelnie. Jótetteit látva (egyszer odaadta köpönyegét egy koldusnak) püspökké akarták választani, ám ő elrejtőzött egy libaólban, nehogy megtalálják. A libák viszont olyan hangosan gágogtak, hogy végül nem menekülhetett a püspöki tisztségtől – így tartja a legenda.
Karcsán is megemlékeztek Szent Mártonról az iskolás gyerekek. November 11-én Márton napi lámpás felvonulást rendeztek, ahol a saját kézzel készített lámpásokkal sétáltak le a Karcsa partjára, Márton napi dalokat énekelve. A lampionos felvonulást egy 19. századi egyházi rendelet vezette be, mely szerint a fény a jó cselekedetet jelképezi, mely így mindenkihez eljut.
November 12-én délután a Községi Könyvtárban pedig megismerhették Szent Márton legendáját, majd libát készítettek az alsó tagozatos gyerekek, kartonból és vattából. Az ügyes kezű gyerkőcök vidáman láttak neki a munkának, és végül szebbnél szebb Márton napi libák születtek.
-cj-
