A Karosi Turul Íjász Egyesület rendezte hagyományőrző szertartáson és az azt követő vacsorán, előadáson és táncházon vettek részt Karácsony előtt a meghívott vendégek. Nagyszerű hangulatban Csángó néptáncokat láthattak és táncaikat tanulhatták.
December 21. a sötétség fordulója, téli napforduló ünnepe. Az ünnep, amely a keleti pusztai népeknél, így őseinknél is, a legkiemelkedőbb örömnap lehetett. A kínai krónikák, már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést is jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun (azaz karácsony) ünnepe.
A sztyeppei lovas nomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a ” Téli napforduló” megünneplése. Az év legrövidebb napja (december 21.) és ebből adódóan az év leghosszabb éjszakája ekkor van (néha december 22-re esik). Valószínűleg az ősi magyar neve a “kara csun ” volt. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk (nyelvekben) és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a csúcs szóval rokon “csun, csuny”- fordulást, fordulót is jelent. Több helyiség és földrajzi névben még él ez a szó. Tehát “kara csun”- a feketeség csúcsa, fordulója. A feketeség csúcsa és annak “átfordulása” után egyre nő a fény, a világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban.
A karacsun- karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre”karácsony” (itt már Jézus születése) is ezt vetítették át.
( forrás: www.pacin.hu ) (ML)
http://www.youtube.com/watch?v=fpQOhSfmRsc&feature=youtu.be
Videó a táncosokról
Cs.Cs
