Semjén
A Rozvágy-Agárdi dombsorra és az egykori Karcsa folyó hátjára települt község a magyarországi Bodrogköz része. Egykor jelentős szerepe volt vízrajzában a Pallagcsa tónak is. Településszerkezetét a XIX. Század végi lecsapolások előtt még jelen lévő számos ér és vízfolyás ölelése határozta meg. Mára északról a Dobra-Semjéni csatorna, délről a Ricsei-, keletről a Kisrozvágyi csatorna érinti területét. Árpád-korban is lakott község, nevét elsőször 1258-ban említik fennmaradt források (villa Semian) Baksa várispán és Roland nádor között kötött cserelevélben. 1288-ban az Aba nemzetség Amádé ágának uradalmához tartozott. 1318-ban I. Károly elveszi az Amádéktól és Pauki Jakabnak adományozza. 1403-ban Zsigmond király Pálóczi Mátyásnak ajándékozza, majd sokáig a leleszi prépostság birtoka. A későbbi századok során Ricse sorsától elválaszthatatlan volt, régen vasútállomása és postája is Ricséhez kötötte. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel és pákászattal foglalkoztak, megélhetésük nagy részét az ártér biztosította (halászat, méhészet, stb.). Az asszonyok, ahogy az egykor a Bodrogközben általános volt szövéssel és fonással töltötték idejüket, kezeik közül kerültek ki a díszes szőttesek, melyek akkoriban egész Zemplén vármegyében keresettek voltak. Régen külterületi lakott települése volt Viktortanya. 1950 és 1970 között önálló tanácsa volt, majd 1971 től a ricsei nagyközségi közös tanácshoz tartozott. 1990-től önálló önkormányzati testülete van.
Oldalak: 1 2
