A Bodrogköz szívében található település, Sátoraljaújhelytől 18km-re, Sárospataktól 15-km-re fekszik. Első írásos említése 1186-ból való. A XI.-XII. században épült műemléktemploma a Bodrogköz legrégebbi épülete, keletkezéséhez számos legenda fűződik. A monda szerint a templomot tündérek építették egyetlen éjszaka alatt, de a nagy kapkodásban a harangot a tóba ejtették, amely 100 évenként megkondul a tó mélyén. A keresztesektől 1282-ben Baksa nembéli Tamás Comes ám megvásárolja a falut, de 1376-ban ismét a keresztesek kezébe kerül. 1398-ban Debrői Péter fiának tulajdonába kerül Karcsa 1/3 része, majd 1440-ben Szerdahelyi Miklós birtoka. 1443-ban Tokaj várának tartozékához sorolják Brankovics György fennhatósága alá. A XI. században Mágóchy Gáspár és unokaöccse András birtokába tartozik, majd 1595-ben Mágóchy András özvegye fivéreinek ajándékozza. 1613-ban Alaghy Menyhért vámjogot kap a Karcsa folyóra, melyen sót szállítottak a máramarosi sóbányából az Alföldre. II. Rákóczi György a nagyobb hajók biztonsága érdekében szabályoztatta a Karcsát. A községet a király adományaként Nádasdy Ferenc gróf és Sennyey Sándor kapja meg 1631-ben, ami 1945-ig a család birtokában marad.